Csak a Puffin

Málnás túró rudis jégkrém

Annyira egyszerű, hogy kb. a rudi feldarabolása a legbonyolultabb lépés benne. Na jó,  a málnamosást is csak 1 éven felülieknek ajánlom:) De komolyan. Tényleg nagyon gyors és egyszerű, és nagyon jól tud esni nagy melegben. Meg kis melegben is.

Hozzávalók 6-10 db kis jégkrémhez:

5 dl natúr joghurt
0,5 dl habtejszín (nem felverve)
5 dkg cukor
1 mokkáskanál citromlé
2-3 db Fitt Pöttyös Túró Rudi – málnás
15 dkg málna

A joghurtot egy tálba öntjük, hozzáadjuk a habtejszínt, a cukrot és a citromlevet, és habverővel 2-3 percig keverjük.  Kis műanyag vagy szilikonformákat és papír szívószálakat / spatulákat készítünk elő, és csinálunk helyet a mélyhűtőben.

A málnát megmossuk, és felaprítjuk. A hideg túró rudikat felszeleteljük, a leeső fehér csoki darabkákat beleszórjuk a joghurtos krémbe.

A kis formákba adagoljuk a joghurtos krémet úgy, hogy pár darabka málnát és 1-2 szelet túró rudit is teszünk bele. Beleállítjuk a szívószálat / spatulát, és mélyhűtőbe tesszük pár órára. Amikor kivesszük, pár másodpercre meleg vízbe állítjuk a formát, így könnyen ki fog jönni a formából.

Tipp: krémesebb lesz a jégkrém, ha a joghurtos alapot fagyigépben fagyasztjuk ki, vagy ha az nincs, akkor mélyhűtőbe tesszük, és óránként villával / botmixerrel átkeverjük, és csak a 4. keverés után töltjük a málnával és a rudi darabokkal formába.

Eredetileg a Pöttyös Túró rudi facebook oldalára készült.

Hova menjünk a Balatonnál enni? - Jó helyek az északi parton (2017)

Két évvel ezelőtt már írtam egyszer erről, mert akkor is nagyon sokan érdeklődtetek, de idén megsokszorozódott a balatoni témájú levelek, üzenetek száma, ezért most megint összeszedem a tapasztalatokat, remélem, találtok benne használható infókat.

(Fontos: Nem hivatalból megyünk ezekre a helyekre, kikapcsolódásként járunk el ide-oda enni. Egyszerűen csak megyünk, eszünk és ha valami nem tetszik, nem megyünk vissza, ha tetszik, visszamegyünk. Talán annyira már ismertek, hogy tudjátok: nagyon távol áll tőlem bármiféle gasztrosznobság, szóval így kezeljétek ezt a listát.)

Arácsi cukrászda – Továbbra is ott kapható a legjobb pogácsa, a tökmagos. Nem tudják elrontani. Hizlal, de nagyon, de nem baj, annyira finom:) Egyébként szerintem cuki maga a cukrászda belseje is, el lehet ott üldögélni egy kávé mellett. Van pár játék gyerekeknek. Édes sütiket ritkán veszek – minden pénzt a tökmagos pogira költök:)

A Karolina természetesen jó, hát persze hogy jó. Nagy tömeg, kedves kiszolgálás és klassz házias sütik – jó nagy adagok. Celebspottingra is jó, ha valahol, ott biztos, hogy mindig látni 1-2 ismertebb arcot. Idén megint bővítették, úgyhogy már tényleg hatalmas nagy, mi inkább csak télen járunk ide, nyáron ritkán.

Bergmann – Füred – Tudom, hogy mindenki imádja – de mi nem nagyon járunk a Bergmannba. Évekkel ezelőtt egyszer kissé fura volt ott a kiszolgáló és akkor elengedtük, de elhiszem, hogy sokan szeretik és biztos nem véletlen. Nagyon kiemelkedő sütit nem tudnék mondani, amit ettünk néha, az jó volt, de nincs elvonási tünetem egyik miatt sem. (az arácsi cukis tökmagos pogi az például hiányzik egy idő után..)

Baricska – Füred – Továbbra is korrekt a kiszolgálás, szép a hely, van a kicsiknek minijátszi és trambulin, és finomak az ételek is. Magyaros ételek, de nem klasszikus felfogásban. Néha szokott lenni élő muzsika, magyar nótákkal és prímással – ezt érdemes figyelembe venni. A gyerekmenü is finom, és egy csomó játék van bent is, szóval tényleg sokféle apró figyelmességre számíthattok itt, ami segít lekötni a kicsiket is.

Baricska

Söptei – Csopak– Hasonlóan szép, mint a Baricska, korrekt kiszolgálás, rövid étlap, amiről eleinte nehezen választasz, de aztán ha döntöttél, akkor nagyjából biztonságban érezheted magad. Mi itt még mindig nagyon jókat ettünk. Nem olcsó, de tényleg finomak és kicsit spécibbek a fogások.

Matróz – Balatonfüred – Itt csak egyszer voltunk, két éve írtam is róla, jó volt, de nem tudom, hogy mostanában milyen.

Sparhelt – Balatonfüred – Nagyon helyes a design, télen emiatt még jobban is szeretem, mert nyáron a kinti résznek nincs olyan hangulata. Szóval bent sokkal jobb, bár volt 1-2 alkalom, amikor még két nap múlva is a ruhákat szellőztettük, mert úgy átjárta a hússzag- mivel ott, az étteremmel egy térben sütik az ételeket. De egyébként az ételek különlegesek, szépek, finomak, és többnyire a kiszolgálás is rendben van, Füreden ez  a legszínvonalasabb hely – ennek megfelelő árakkal. Kistestvére, a Nem Kacsa nem túl rég nyílt a Karolinával szemben, de ott még nem voltunk, így arról nem tudok írni. Ja igen, itt a Sparheltben van talán 1-2 apró játék, de annyira azért nem egy “gyerekes” hely:)

Morzsa Bisztró- Füred – Idén nyitott – azt hiszem legalábbis:) – icipici hely, jó minőségű ételekkel. Hogy nyáron milyen, azt nem tudom, mi tavasszal voltunk, és teljesen elégedettek voltunk, az ár-érték arány rendben volt. Nincs spéci design, se sok hely:), de igényesek, mindig a szezonális alapanyagokból dolgoznak, szóval úgy gondolom, hogy érdemes egy ebédre betérni hozzájuk.

Fricska – Veszprém: “Maga a hely nagyon hangulatos. Annyira jól van kitalálva a design és az egész, hogy legszívesebben egész nap ott üldögélnél. Iszogatásra, baráti összejövetelekre, családi minitalálkozókra tökéletes, óriás vacsorákat nem ide szerveznék, de bármikor, tényleg bármikor szívesen visszamegyek.” Ezt írtam tavaly, és most is így gondolom, jó élmény volt a Fricskában lenni. Ráadásul a gyerekeknek is van egy csomó játék, szóval tényleg nagyon idilli nyári estékre.

Idén még nem voltunk, pedig állítólag átszervezték a konyhát. A nagyon finom hamburgert talán megtartották, de most – ha jól tudom – próbálnak a fine dining irányába elmozdulni. Szóval ezt jó ha tudjátok, de sétáljatok el arra, aztán ha tetszik az étlap, üljetek be. Ha nem ültök be, akkor is megér egy sétát, mert tényleg nagyon jó kis környék ez.

Fricska view

Nagyi kertje teázó – Aszófő  – Tavaly nyáron jutottunk el ide, és nagyon elégedettek voltunk a sütikkel – kiszolgálással – látvánnyal, szóval mindennel. Már akkor tudtuk, hogy télen is vissza fogunk jönni, mert annyira kis kuckózós-hangulatos a belső rész is, hogy muszáj volt látnunk. Olyan is volt, amilyennek elképzeltük. Mint egy kis mézeskalácsházikó karácsonyi fényekkel turbózva. Különleges teákat is kóstoltunk, és megint nagyon jó sütiket ettünk, szóval nagyon megszerettük a helyet.

Tündérsziget – Tihany – Ez az idei június nagy felfedezése. Nem is értem, hogy korábban hogy maradt ki az életünkből… Klassz cukrászda Tihany központjában, a főúton, az Apátsághoz vezető lépcsővel majdnem szemben. Nagyon közel, tényleg:) Egy szép kis kerthelyiség, ami a Belső tóra néz, jó kis “vintage” kiegészítőkkel. A sütik is finomak voltak, a személyzet is kedves volt, és külön kiemelném, hogy van egy kis minijátszótér a gyerekeknek. Ja, és állítólag brunch is van délelőttönként. Tavaly nagy fájdalmam volt, hogy nem nagyon találtunk olyan helyet a környéken, ahol lett volna ilyen lehetőség – ezért örülök most ennek különösen. Ha majd a brunchot is kipróbáltuk, akkor írok róla, becsszó.

Tündérsziget

Márga  – Csopak: A Balaton egyik legszebb panorámája itt van. Számunkra legalábbis pont az – akkor még csak Szent Donátként működő – épület melletti terület az ősi kedvencünk. A hely, ahol rájöttünk, hogy itt szeretnénk élni a Balatonnál, úgyhogy vigyázzatok, mert ha sokat jártok ide nézelődni, még a végén ti is úgy fogtok dönteni, hogy a Balatonhoz költöztök:) A Márga nagyon jó, bár idén nem voltunk, és tavasszal ott is volt valami átszervezés, de majd szólok, ha többet tudok:)

Laci pince csárda- Balatonudvari – Klasszikus, magyaros-csárdás vonalon továbbra is őket ajánlom. Gyönyörű a kilátás, kedves a személyzet és hatalmasak az adagok. Itt klasszikus, magyaros étlap van, pontosan tudod, hogy mire számíthatsz és azt is kapod, nincsenek kilengések. 7 éve járunk oda, soha nem csalódtunk. Nagyon éhesen menjetek, tényleg nagyok az adagok. Van egy kis játszótér, így ez a hely is jó lehet kisgyerekeseknek.

Zománc bisztrócska – Vászoly –  Tavaly kimaradt, idén viszont itt kezdtük a szezont valamikor májusban. Nagyon cuki kis hely, tökéletes a design. (Azt olvastam, hogy tavalyhoz képest megduplázták a méretét, de még így is érdemes telefonálni, mert szerintem szezonban tuti, hogy csak annak jut hely, aki foglal asztalt előre.) Magyaros ételek kis csavarral, zománcos kislábasból. Kedves, barátságos volt a személyzet, és még a háttérzene is nagyon tetszett:) A főételek is ízlettek, és a narancsos csokitortájuk, na, hát az egyszerűen fantasztikus volt. Nem volt olcsó a sütemény, de annyira ízlett, hogy még haza is hoztunk belőle, és biztos, hogy vissza is fogunk térni még emiatt. Egyébként maga Vászoly és környéke is megér egy kirándulást.

Kővirág – Köveskál – Voltunk már télen és voltunk nyáron is. A hangulat  vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy miliő csillagos ötös mindig. Szuper a helyszín, ha egyszer éttermet nyitnék, én is valami hasonló hangulatra hajtanék. Az étel is klassz volt, nagyon elégedettek voltunk – bár a kiszolgálók között azért akadt 1-2 kevésbé jó modorú…), a világhírű túrógombócot is megkóstoltuk, ami tényleg jó, én csak a lekvárt tudnám mellőzni, de azt is biztos csak azért, mert nem vagyok egy nagy lekvárevő.

Várkávézó – Szigliget – Fagyi-mennyország. Ha az északi parton jártok, és szuper fagyit szeretnétek, akkor nagyon ajánlom.

Villa Kabala – Szigliget – Ez teljesen friss felfedezés. A héten voltunk itt egy brunchon, és teljesen le voltam nyűgözve, mert nem ismertem ezt a részét Szigligetnek. Gyönyörű a panoráma, kedvesek a tulajdonosok és a személyzet, és finomak voltak az ételek is: ha nem is mindig ízében, de a tálalásban próbáltak újat mutatni szinte minden fogásnál – és itt most reggeliről beszélünk! Kb. 10 perc séta a kikötő (lefele:), szóval nincs túl messze, menjetek el ide, ha tudtok, nagyon-nagyon szép hely! 

Villa Kabala desszert

FrissTerasz, Laposa Birtok, KisHableány – Badacsony – Kicsit elfogult vagyok, mert a Laposa-testvérekhez tartozik mindhárom hely, akikkel pár hónapja együtt is dolgozom, szóval ezeket a helyeket “belülről” is jobban ismerem, de ha nem lenne így, akkor is kb. ugyanezeket tudnám mondani. Szóval ha a Márgáé az egyik legszebb panoráma a Balatonnál, akkor a másik egyértelműen a Laposa Birtoké. Egyszerűen csodaszép. Tudtok bort kóstolni, ami mellé gourmet tálat lehet rendelni, de ha borvacsorára mentek, akkor egészen különleges menüt kaptok. Szuper a séf, és az egész csapat, és pont olyanok a borok, amilyeneket nyári napokon jó inni. Nagyon ajánlom!!

Laposa Birtokról a panoráma

A KisHableányt már két évvel ezelőtt a kedvencek listájára tettük, és tavaly is többször elzarándokoltunk oda a hamburger-sült krumpli kombóért. Most is így van ez. Tetszik maga a hely is, plusz van ott az a klassz kis játszósarok, egy partra vetett vízibiciklivel és sok más játékkal, ahol Brúnó szerintem órákat el tudna tölteni..:) és tényleg finom minden, amit eddig kóstoltam, a borok, a limonádék, és most figyelj, még a saláták is!! És még jól is lehet lakni a salátákkal, olyan nagy adagok!

KisHableány burgerek

A frissTeraszt korábban nem ismertem, ez a hely tavaly nyitott. A hegy oldalában van, egy klassz kis szabadtéri romkocsma-szerű hely, ahol meccseket lehet nézni, borozgatni, enni-inni-napozni a nyugágyakon, és itt is van egy gyereksarok, ahol a kicsik is elszórakozhatnak. Nagyon jól ki van találva, délutáni – kora esti ejtőzésre is tökéletes, de rendszeresen vannak itt bulik, koncertek is, szóval a bulizóknak is nagyon jó célpont lehet.

A híresebb helyek közül voltunk párszor a Malackrumpliban – még amikor Füreden volt -, jártunk a Neked Főztem zánkai strand melletti egységében, és a Kalóz Strandbisztróban is ettünk kétszer. Ez utóbbinak talán még adunk esélyt, a többi az idei listára már nem került fel. Tudok mindent, én is olvastam, hogy melyik miért jó, el is hiszem, el is fogadom. Én nem akarok rosszat írni, legyen elég annyi, hogy vagy az étel, vagy a kiszolgálás, vagy a csillagok állása, vagy minden együtt ezt eredményezte… Ettől még lehet, hogy nektek ezek a helyek fognak a legjobban tetszeni!

Ami már régóta fel van írva a listánkra: a Kredenc és a Hello Tourist Füreden – érthetetlen módon még nem jutottunk el egyikbe sem… Szeretjük nagyon Csopakot, úgyhogy egyszer csak beülünk végre a Code Zeroba is. Szeretnék egyszer visszatérni az Istvándy Pincészethez, és itt Füreden is utánanézek majd, hogy mi újság a Figulával, mert oda valahogy mindig csak télen mentünk borért, nem is tudom hirtelen, hogy ki lehet-e ülni, vagy hogysmint van. Köveskálon is van még 1-2 hely, ami érdekel. Aztán a Kristinus és a Kreinbacher Birtok is biztos, hogy megérne egy túrát, a Sáfránkertben sem voltunk még Paloznakon, a Vígmolnárt pedig mindig én szabotálom, pedig állítólag már az is nagyon jó. Itt tartunk tehát július közepén. Remélem, segített valamit. Ha maradt még kérdés, akkor nyugodtan írjatok.

 

+ 1 extra infó, mert többen kérdeztetek gyerekes programokat. Még a héten igyekszem megírni egy posztot erről is. A Szuper utazásokon lesz, majd szólok, ha megvan!

Nyári húsgombóc tzatzikivel

Gondolom, az előzőek után már mondanom sem kell, hogy ez is a férjem műve:) Nem csoda, hogy ilyen sok az új poszt. Kényelmes kis pozícióm lett: csak enni és fotózni kell, a többit elvégzi ő. De komolyan, a receptválasztás-bevásárlás-elkészítés minden lépését ő végzi – nem is akárhogy! Szuper ügyes, és nagyon finomakat süt-főz, bár fogalmam sincs, meddig fog kitartani a lelkesedés, örülök minden újabb napnak, amikor ő tervezi a menüt:)

Ez a tzatzikis húsgombóc nagy kedvencem volt júniusban, egyrészt mert a húsgombóc is egy kicsit más, mint a szokásos fasírtgolyók, de legfőképpen azért, mert visszahozta a hétköznapjainkba a tzatzikit, amit annyira, de annyira szeretek, hogy azóta hetente legalább egyszer készül egy adag. Én ezt az egyszerűbb verziót szeretem, amit lentebb olvashattok, de itt a képen még a Laci által készített kapros tzatziki látható. Az is egy lehetőség, csak én nem annyira szeretem a kaprot.

 

Hozzávalók a húsgombóchoz:

50 dkg darált sertés/marhahús
1 teáskanál felaprított oregánó / szárított
1 teáskanál felaprított kakukkfű / szárított
1 mokkáskanál felaprított rozmaring / szárított
1 csokor petrezselyem finomra vágva
1 gerezd fokhagyma
fél citrom leve
1 db tojás

A tzatzikihez:

2 db kígyóuborka
1 teáskanál só
20-30 dkg natúr joghurt
1-2 gerezd fokhagyma

  1. A tzatzikihez a megmosott uborkákat lereszeljük, besózzuk, és félretesszük 15 percre pihenni.
  2. Ha letelt az idő, kinyomkodjuk – ez azért kell, hogy ne legyen keserű! – hozzáadjuk a joghurtot, és belereszeljük a fokhagymát. Összekeverjük, és lezárt dobozban hűtőbe tesszük.
  3. A darált húshoz hozzáadjuk a felaprított fűszereket, a lereszelt fokhagymát, a citrom levét és a tojást, és összegyúrjuk.
  4. Golyókat formázunk a masszából, és serpenyőben olajon, vagy sütőpapíros tepsiben a sütőben kisütjük.

Az ihlet Fördős Zé nyári magazinjából jött.

Szuper nyári limonádék

Annyira jó, hogy egy csomó minden, ami gyerekkorunkban jó volt, visszatér, sőt, nemhogy visszatér, de új életre kel, és még jobb lesz, mint valaha. A limonádé ennek a tökéletes példája. Kicsi gyerekként a citromlé-cukor-víz kombináció egy görbülős szívószállal maga volt a főnyeremény nyáron, aztán valahogy mégis feledésbe merült, évekig eszünkbe sem jutott limonádézni, mindig volt valami más itóka a nyári nagy melegben.

Aztán egyszer csak csoda történt: egyre több kávézóban, bárban, nyári étteremben lehetett limonádét rendelni, és azóta gyakorlatilag nincs is olyan hely, ahol ne lenne az itallapon legalább háromféle limonádé – ami a magamfajta retró gyerekeknek maga a Kánaán:) De komolyan. Egy jó epres / málnás  limonádé 40 fokban a Balaton mellett? Legjobb!

Idén ráadásul egyre több helyen látni azokat a jópofa üvegeket is, amiben még jobban néz ki a limonádé, úgyhogy alig vártam, hogy én is beszerezzek pár ilyet. Sikerült ráadásul olyat szereznem, ami kb. egyszemélyes adagokra is jó, jéggel, gyümölcsökkel együtt kb. fél liter itóka fér bele – ez pont elég egy jó kis beszélgetés és egy szuper házi hamburger, vagy grillezett hús mellé. Szóval nagy a boldogság. Eredetileg boradagolóként árulják, de higgyetek nekem, limonádés üvegként még jobb:) Itt tudtok belőle rendelni, szerintem nagyon megéri, imádni fogjátok, becsszó!)

És akkor hozok is 3 limonádé receptet is, ami igazából 2.

Az alap minden esetben a házi cukorszirup:

Cukorszirup
1 kg cukor
7,5 dl víz

Egy nagy lábasba öntjük és összefőzzük, majd ha kihűlt, üvegekbe töltjük és hűtőben tároljuk.

Dinnyés limonádé:
cukorszirup
10 dkg görögdinnye
10 dkg ribizli
citromlé

A görögdinnyét kimagozzuk és turmixuljok, a ribizlit megmossuk. Kb. 3 dl vizet öntünk az üvegbe, hozzáadjuk a dinnyeturmixot, kevés cukorszirupot és citromlevet, és a ribizlit. Plusz jeget persze:)

Narancsos limonádé

cukorszirup
citromlé
1 db narancs

A limonádét elkészítjük, fél narancs levét belefacsarjuk, a másik felét szeletekre vágva tesszük bele.

A s az inkább csak ízesített víz, de annak nagyon finom. Szóval ha csak gyümölcsöket és jeget dobtok a vízbe, akkor is jó lesz.

 

Csokis-málnás kalács - avagy pék voltam egy napig

Nemrég meséltem már róla, hogy a JÓkenyér pékség engem is felkért, hogy egy napig legyek náluk pék, vagyis készítsek el egy teljes kiőrlésű péksüteményt, amit aztán majd az üzletekben is lehet kapni. Na nem úgy, hogy én sütöm az összeset, hanem úgy, hogy most elkészítettük a prototípust, amit aztán majd az én receptem alapján fognak nagy tételben is megsütni az üzemben. Nagyon menő, nem? Egy ilyen szuper cég, mint a JÓkenyér az én kis receptem alapján süti majd a kalácsot. Gondolkodtam is egy ideig, hogy mi lenne méltó erre a nemes feladatra, volt pár ötletem, gondosan megsütöttem őket itthon, és végül meglett az egyértelmű győztes: a csokis-málnás kalács.

A recept tehát már megvolt, és eljött a nagy nap, amikor élesben is megsütöttem a pilisszentiváni üzemben a kalácsot. Épp aznap különösen nagy volt a mozgolódás a pékségnél, újságírók adták egymásnak a kilincset. Na nem miattam, hehe:) Hanem azért, mert pont június 22-én lépett életbe az új szabályozás, ami szerint csak azokat a termékeket lehet teljes kiőrlésűeknek nevezni, amelyek bizonyítottan 60 százalék vagy afeletti mértékben teljes kiőrlésű lisztből készülnek – és ezen a területen ha valaki, a JÓkenyér az “éltanuló”:) Náluk ugyanis már régóta 100% ez az arány, úgyhogy ők pontosan tudják, milyen fontos ez a lépés, és erről beszéltek a TV-műsorok, újságok képviselőinek aznap. Szóval nekik és nekem is izgi nap volt:)

Nem kellett a nagy üzembe bemennem, mert van egy szuper gyerekpékség is az emeleti szinten, ahol elő lehet készíteni és meg is lehet sütni az ilyen kisebb tételben készülő péksüteményeket. Ezt a terepet kaptam meg egy napra, és segítségként Tamást, a JÓkenyér cukrászdájának vezetőjét. Közben persze körül is nézhettem az üzletben, kóstoltam is ezt-azt – naná, hogy kóstoltam:) és egy csomó mindent tanultam is Tamástól, és az egész projekt két szuper szervezőjétől (Era és Balázs!!), sőt még Klárával, a JÓkenyér alapítójával/ vezetőjével is találkozhattam.

A kalács jól sikerült, és mindenkinek ízlett:) , amit nagyon reméltem már előtte is, arra viszont nem számítottam, hogy ennyire, de ennyire jól fogom magam érezni. Persze, tudtam, hogy remek csapat, ezt már korábban is érzékeltem, de más az, amikor együtt is dolgozol valakivel – akár csak pár órát is. Annyira jó hangulatban telt, és olyan profi volt az egész, hogy még órákkal később is vigyorogtam, pedig 40 fokban személyvonaton hazadöcögve ritkán szoktam vigyorogni:)

Íme tehát a recept, és a jó hír, hogy július utolsó hetében kerül bevezetésre a JÓkenyér üzletekben a csokis-málnás kalácsom. Valószínűleg egy budapesti üzletben pár órán át én is ott leszek a “pult mögött”, úgyhogy remélem, sokan eljöttök majd!! Én már nagyon várom, a pontos részleteket majd megírom a facebookon!

Hozzávalók 2 nagy vagy 4-6 kisebb kalácshoz: 

A tésztához:

  • 60 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
  • 10 dkg cukor
  • 1 csomag Instant élesztő
  • 1 csipet só
  • 1 citrom reszelt héja
  • 3 db tojás
  • 1,2 dl hideg víz
  • 15 dkg puha vaj

A töltelékhez:

  • 20 dkg vaj
  • 6 dkg cukrozatlan kakaópor
  • 10-12 dkg porcukor
  • 1 narancs reszelt héja
  • 25-30 dkg málna

A tetejére:

  • 1 db tojás
  • szeletelt mandula – elhagyható
  1. A tésztához egy nagy tálba szitáljuk a lisztet, hozzáadjuk az élesztőt, a cukrot, a sót, a citrom reszelt héját, a tojásokat és a vizet és robotgéppel/kézzel összekeverjük, majd fokozatosan hozzáadjuk a puha vajat és addig dagasztjuk, míg szépen összeáll
  2. Ha kész, letakarjuk és meleg helyen duplájára kelesztjük.
  3. A töltelékhez a vajat megolvasztjuk, hozzáadjuk a porcukrot, a reszelt narancshéjat, a kakaóport, és simára keverjük. Ha kész, hűvös helyen hagyjuk, hogy kissé megdermedjen (hűtőbe ne tegyük, mert akkor nehéz lesz kenni).
  4. Ha megkelt a tészta, két részre osztjuk és külön-külön dolgozunk a két tésztadarabbal (így lesz két kalácsunk – de lehet akár 4-6 kisebb kalácsot is készíteni:). Az egyik darabot lisztezett gyúródeszkán kinyújtjuk, úgy, hogy kb. 30×40 cm-es darabot kapjunk. Rákenjük a töltelék felét, megszórjuk málnával, és a hosszabbik oldalánál fogva feltekerjük. A hosszú tekercset éles késsel középen félbevágjuk, a végét összefogjuk és áthatjuk egymáson a szárakat. Sütőpapírral bélelt / kivajazott-kilisztezett szögletes sütőformába tesszük. .
  5. Ugyanezt végigcsináljuk a másik tésztadarabbal, majd a kész kalácsokat lekenjük tojással, megszórjuk mandulával, és 30 percig kelesztjük, majd előmelegítjük a sütőt 190 fokra és kb. 30 percig sütjük.

 

Málnás crumble, a tökéletes nyári desszert

Meséltem már a múltkor, hogy a férjem süt-főz mostanában, és annyira komolyan veszi, hogy komplett napi menükben gondolkodik. Így ha csak valami húsos főétel van, de leves nincs, akkor bizony desszerttel is készül. A kertben terem málna, alma mindig van otthon, így kigondolta, hogy crumble legyen, és mert szerintem az epres-almás szupercrumble tényleg szuper, ezért bátorkodtam neki ajánlani, hogy készítse el azt málnás verzióban, és így is lett. Vannak olyan desszertek, amelyeknél nem jön be az eper-málna csere, mert nem passzol mindenhez ugyanúgy mindkét gyümölcs, de ennél erről szó sincs. Nagyon szuper volt málnával is. Voila. Csak a fotó az enyém:D

Hozzávalók:
1 nagyobb alma
20 dkg málna
4 dkg cukor
10 dkg vaj
5 dkg darált mandula
5 dkg aprószemű zabpehely

1. Az almát meghámozzuk és felkockázzuk (kb. 1×1-es kockákra), a málnát megmossuk, és lecsepegtetjük.

2. A gyümölcsöket egy kb. 20 cm átmérőjű sütőtálba tesszük, meghintjük 1-2 evőkanál cukorral, és összeforgatjuk.

3. A vajat felkockázzuk, a mandulát összekeverjük a maradék cukorral és a zabpehellyel és aztán összemorzsoljuk a vajjal.

4. A morzsát a gyümölcsökre szórjuk, kanalazzuk és 190 fokos sütőben kb. 25-30 percig sütjük.

Langyosan a legjobb!!

A legjobb dolog a nyárban: piknik a parton

Azt sokan tudjátok, hogy Balatonfüreden élünk, de talán azt kevesebben, hogy nem mindig volt ez így. Budapestről költöztünk ide, egyszerűen csak azért, mert nagyon szerettünk volna itt élni, és ezt soha nem is bántuk meg, pedig nem ismertünk senkit, teljesen idegen terepre léptünk 8 éve, amikor ideköltöztünk. Sok jó dolog van, naná, persze, ha jártatok már itt Füreden az utóbbi pár évben, akkor láttátok ti is, milyen szép a város, és jó érzés az, hogy Brúnó és ovistársai jó időben a Balatonhoz sétálnak le, vagy év végén vitorlázni mennek, és hogy egy sima esti sétával lejutunk a partra, és hogy ha nagyon pipiskedünk, akkor este az egyik szoba egyik sarkából egy pici világító pöttyként látszik a Tihanyi Apátság is:) Szóval szeretünk itt élni nagyon – különösen ősszel és télen – és bár tavasszal már örülünk, hogy kicsit nagyobb az élet a városban, június végére kb. telítődünk is:) Így nyáron vannak olyan napok, amikor inkább kerüljük a tömeget, és olyan helyekre vadászunk, ahol nincsenek sokan, vagy legalábbis nem annyian, mint mondjuk a Tagoren augusztus 20-án este:)

Így jött az ötlet két évvel ezelőtt, hogy mi lenne, ha kimennénk a tihanyi kikötőbe piknikezni. Ott 6 után már nem nagyon jár hajó, kevesen vannak, és cserébe’ gyönyörű a kilátás, ki lehet ülni a párkányra, és majdnem olyan, mintha a Balaton közepén üldögélnénk. Annyira jó ötlet volt, hogy egyszer kipróbáltuk, és azóta gyakorlatilag ez az egyik kedvenc nyári programunk. Van, hogy minden héten, máskor kicsit ritkábban, de időről időre kimegyünk oda, és ott vacsorázunk hármasban. Sokszor kint a köveknél, máskor a belső körön a padoknál, de mindig Tihanyban, és mindig a kikötőben. Ennél egyszerűen nincs jobb. Mostanra már mindhármunknál alapprogram, Brúnó is nagyon szereti, és bár fogalmam sincs, hogy mire fog emlékezni a gyerekkorából, de abban szinte biztos vagyok, hogy erre igen.

Viszünk magunkkal enni-innivalót, és eltöltünk ott 1 órát, amit a biztonság kedvéért mindig le is fotózunk, így már nem is tudom, hány adag “tihanyi piknik” fotómappám van, de sanszos, hogy Brúnó növekedését is le tudnánk mérni a fotók segítségével:) Hogy mit eszünk-iszunk, az mindig az aktuális hangulatunktól függ. Néha csak péksüteményt, máskor otthon sütött finomságokat, de olyan is előfordult már, hogy pizzát rendeltünk és azt ettük meg ott. Viszünk itókát is persze, a kicsinek és nekünk, nagyoknak is, és ha nem kell vezetni, akkor még a pezsgő is jöhet. Most pont egy szuper Törley Excellence Rosé-t bontottunk – persze csak mi, felnőttek – , és hát mondanom sem kell, idillibb nem is lehetett volna ez az este. Így azért még a munkanapok is könnyebbek:) Mert persze attól, hogy a Balatonnál élünk, a hétköznapok nálunk is pont ugyanolyanok, mint máshol. De így, ezzel a pezsgőzős piknikkel a Balaton partján azért nagyon jó. Nagyon-nagyon jó.

A facebookos játék nyertese:

Csokis töltött palacsinta

Nem ez lesz a leggyorsabb desszert, amit valaha készítettél, de hogy az egyik legfinomabb, az szinte biztos:) Palacsinta kategóriában mindenképpen. Pepecselős egy kicsit, mert meg kell sütni félig a palacsintát, aztán kiszedni, megtölteni, összeragasztgatni és még olajban kisütni – de megér minden percet, mert ezzel a töltelékkel egyszerűen fenséges. Komolyan. A Nők Lapja Konyha Desszert legújabb számában szerepel ez a receptem, 7 másik palacsintával együtt, ami újra hatalmas büszkeség nekem, annyira szeretem ezt a magazint:) Tele van külföldi édességek receptjeivel, úgyhogy megint tegyétek félre nyugodtan a mérleget, és adjatok a kalóriáknak, van miből válogatni:D

 

Hozzávalók a tésztához:

25 dkg liszt
1 evőkanál cukor
4 g porélesztő
fél teáskanál sütőpor
csipetnyi só
4 dl langyos víz

A sütéshez:
2-3 dl étolaj

A töltelékhez:
5 dkg olvasztott vaj
5 dkg porcukor
1 evőkanál cukrozatlan kakaópor
1 evőkanál kókuszreszelék
5 dkg sótlan mogyoró / dió
1 kisebb narancs reszelt héja

A cukorsziruphoz – elhagyható:)

20 dkg cukor
1,5 dl víz
fél teáskanál citromlé

A cukorsziruphoz a cukrot, a vizet és a citromlevet egy fazékba mérjük, és közepes lángon (szinte kevergetés nélkül) főzzük, míg a cukor elolvad, majd további kb. 6-8 percig. Ha kész, lehúzzuk a tűzhelyről, és hűlni hagyjuk.

A töltelékhez a mogyorót felaprítjuk, és minden egyébbel együtt egy tálba mérjük, összekeverjük.

A tészta alapanyagait kimérjük, összekeverjük, és pihentetjük kb. 30 percig. A kissé megkelt tésztából kb. 8 cm átmérőjű kis palacsintákat sütünk úgy, hogy a kiolajazott serpenyőbe kanalazzuk a masszát, majd ha az alja megsült, a teteje pedig megdermedt, és már nem tűnik nyersnek, akkor egy rácsra kiszedjük a félig nyersen hagyott lapjával felfele – tehát nem fordítjuk meg! Ha kissé kihűlt, kevés – kb. egy csapott kiskanálnyi – tölteléket teszünk a palacsinták közepére, félbehajtjuk és kézzel összenyomkodjuk a széleket. Forró olajban pár pillanat alatt aranybarnára sütjük a töltött palacsintákat, majd papírtörlőn felitatjuk róluk a felesleges olajat. Tálalás előtt meglocsoljuk a cukorsziruppal, vagy megmártjuk benne, de cukorszirup helyett használhatunk olvasztott mézet is.

Hűsítő dinnyefröccs

Az a helyzet, hogy átadtam a fakanalat a férjemnek. Na jó, nem átadtam, kezébe vette és nem engedi el:) De komolyan. Úgyhogy most ő böngészi a magazinokat és szakácskönyveket, inspirálódik, bevásárlólistát ír, aztán süt-főz és már tényleg csak az hiányzik, hogy fotózzon is, és akkor elmegyek 36 évesen puffin-nyugdíjba. Nem mondom, elég kényelmes pozíció, és tök jó, hogy egy kicsit új dolgokkal bővül a családi repertoir. Mutatom is majd sorban az ételeket is, de most a nagy melegre való tekintettel – és mert nincs sok időm receptet pötyögni, hehe:) – ezzel a jó kis itókával kezdjük a Laci-sorozatot.

Hozzávalók:

2 kg görögdinnye
10 dkg málna
2 citrom vagy lime leve
3-4 cm friss gyömbér
1-2 evőkanál méz / ízlés szerint
szénsavas ásványvíz
jég

  1. A dinnye húsát felkockázzuk, és egy nagy tálba tesszük. Botmixerrel pürésítjük, annyira, hogy a nagy része lé legyen, de ne legyen túl sűrű.
  2. Átpasszírozzuk egy szűrőn – kb. 8 dl lesz belőle.
  3. Hozzáadjuk a málnát, a citrom/lime levét, a lereszelt friss gyömbért és a mézet. Összeturmixoljuk, poharakba töltjük, és felöntjük szénsavas ásványvízzel, majd jéggel kínáljuk.

Ennél van egy fokkal jobb verzió is: ha szénsavas ásványvíz helyett rozéval és sima ásványvízzel dobjuk fel.

(A recept A főzés mindenkié című könyvből származik.)

Ha nagy leszek, pék leszek?

Na jó, csak egy napig, de holnap tényleg pék leszek. A JÓkenyér pékség ugyanis engem is felkért, hogy legyek náluk pék és készítsek egy péksüteményt, amit aztán az üzletekben is lehet majd kapni. Izgi, ugye? Szerintem is.

A JÓkenyér egy szuper jó hely, mindig is jókat hallottam róla, de aztán decemberben voltam egy üzemlátogatáson is, ahol Ludwig Klára személyesen vezetett körbe minket a pilisszentiváni üzemben, és azóta különösen tisztelem a munkájukat. Klára már a nagymama mellett sokat tüsténkedett a konyhában, és ezt olyan komolyan vette, hogy amikor iskolát kellett választani, úgy döntött, hogy ő bizony pék lesz. Így is lett. Bemerészkedett az alapvetően – és akkoriban különösen – férfias szakmába, és azóta sem bánta meg egy percig sem. Németországba ment szakmai gyakorlatra, ahol megismerkedett a német kenyérkultúrával, ami teljesen magával ragadta, így amikor német férjével hazaköltöztek, úgy döntöttek, itthon is pékséget nyitnak. Akkoriban itthon még teljesen ismeretlen termékeket készítettek: rozsos és magvas kenyerekkel léptek be a fehér kenyéren szocializálódott magyar piacra.

Apró kis pékségként indultak, személyesen vitték a budapesti szállodákba jó minőségű kenyereiket, melyet a külföldi vendégek miatt a szállodák hamar megkedveltek. Szépen fokozatosan egyre több és több megrendelésük lett, a cég növekedett, és mára egy gyönyörű nagy üzem szolgálja ki az üzleteket.

A minőségből soha nem engedtek: nincs semmiféle adalékanyag, más cég által készített keverék vagy színezék a termékekben. A teljes kiőrlésű kenyér tényleg teljes kiőrlésű gabonából készül, és nem csak nyomokban tartalmazza azt. Pedig a korábbi szabályozás elég nagyvonalúan kezelte ezt a kérdést:  egy péksüteményt teljes kiőrlésűnek lehetett nevezni már akkor is, ha csak 5%-ban tartalmazott teljes kiőrlésű lisztet. 5, vagyis öt százalék!!  Jóhiszeműen megvettük a teljes kiőrlésűnek nevezett kenyeret, és közben 95%-ban nem is teljes kiőrlésű lisztből készült. Hm. Érdekes. Most viszont -végre – megváltozik a szabályozás, és június 22-től csak azokat a termékeket lehet teljes kiőrlésűeknek nevezni, amelyek bizonyítottan 60 százalék vagy afeletti mértékben teljes kiőrlésű lisztből készülnek – ami óriási előrelépés ezen a területen.

Mondjuk a JÓkenyérnél eddig is 100% volt:), úgyhogy holnap, amikor én is pék leszek náluk, akkor természetesen én is szigorúan csak teljes kiőrlésű lisztből fogom készíteni a péksüteményt. De hogy mi lesz az, azt még nem árulom el. Gyertek majd a FB-ra, jelentkezni fogok a helyszínről és lehet találgatni is, hogy mit készítek majd vajon:)

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!